Details



Őszinte sajnálattal közöljük a szomorú gyászhirt. November 8-án , hajnalban elhúnyt hűséges Toldi testvérünk, Szerdahelyi Jancsi.
 



Jancsi felesége, Judit irja:

"Jancsikám 51 év után ma hajnalban november 8 itthagyott.Nem szenvedett.

Después de 51 años Juan me dejó en la madrugada del 8 de noviembre.Mi unico consuelo es que no sufrió.

 

                                         Judit"

Kóródy Gizike és Gábor (Herceg) megemlékezése:

"Drága Judit,
Nagy szomorúsággal értesültem kedves Jancsi barátom eltávozásáról, a világ egy kiváló, hűséges jó embert veszitett, és mi Toldik egy remek öreg barátot. Nagyon szeretnék valakit aki jobban ismerte, meg kérni, egy megemlékezést irni róla az ŐSVÉNY-be. Kit ajánlanál?

Szeretettel üdvözlünk,

Kóródy Gábor és Gizike"

Judit válasza:

" Drága ismeretlen barátaim, Gábor és Gizike!

Hálásan fogadjuk Dani fiammal együtt soraitokat.

Gondolom hogy Mohay Ervin lenne az illetékes, akivel Jancsi kisfiú korától együtt volt.

Sok szeretettel üdvözlünk  Mindkettötöket

 

                                                  Judit&Dani"
Mohay Erwin megemlékezése:

,,Ismételten köszönetet mondok  cserkész vezetőimnek, amiért megtanitottak a természet szeretetére,, - igy fejezte be Jancsi a 2001-ben irt cikkét az Ösvényben,Én 8 éves Táltos farkaskölyök voltam, amikor Jancsit megismertem, aki akkor már Toldi cserkész volt és remekül zongorázott. Jancsi abban különbözütt a sok többi emigránstól, hogy nem a Dollárt hajszolta, hanem a boldog életet: a meleg családi kört, a természetet sok kirandulással és expedicióval és a zenét. Egész élete ezt bizonyitja. 1922-ben született, a Berzsenyi Gimnáziumban érettségizett, utána textil technikus lett. 1943-ban behivták munkaszolgálatra, 1943-ben Erdélyben megszökött a századtol. A felszabadulás után a Számviteli Főiskolán kitanulta a könyvelést és a Belkereskedelmi Minisztériumban volt főkönyvelő.1955-ben ismerte meg Juditot, akivel összeházasodtak és 1956-ban kivándoroltak Buenos Airesba.A véletlen úgy hozta, hogy sikerült egy kézi szövőszéket venni. Addig amig ebből egy kis szövő üzem lett,  Jancsi egy holland szinész zenés éttermében zongorázott. A  szövő üzemben kézi szőttest gyártottak addig, amig a kinai import olcsóbb lett, mint a hazai ipar. 20 évig szőttek, ezalatt  1969-ban született Dani fiuk és a család rendszeres hosszú autó és hajó kirándulásokkal bejárta egész Dél Amerika földjét és vizeit. Miután az üzemet le kellett liquidálni, Jancsi egy barátja business-ében könyvelt 1995-ig, amikor nyugalomba ment. Élete utolsó 28 évében minden hét végét az ottani folyó deltában töltötte a család - motor csónakban.Dani a Tűzföldön egy hajózási vállalat igazgatója. Judit és Jancsi sokszor látogatták Danit és családját ( van egy 9 éves unoka) és élvezték a sok vitorlázást és a sok zenét. Még Jancsi 85. születésnapját is itt ünnepelték.Szomorú, hogy Jancsi szive felmondta a munkat és mi Toldi cserkészek nagyon szomorúan búcsúzunk egy bohém, az embereket és a természetet nagyon szerető barátunktól.

Mohay Erwin

Szerdahelyi Jancsi Önéletrajza 

1922-ben születtem és a Toldi csapatba 1935-ben léptem be; 1939-ig részt vettem a Vajkay utcai otthon életében. Elöször a Fecske Örsben voltam, majd a Sirály örsbe kerültem; örsvezető Bródy Gyuri volt. Emlékeimben él a dunaföldvári tábor, a Börzsönybcn a hosszúvölgyi tábor, asalgótarjáni sitúra, majd később, mint a Rover Örs tagja, többszöri szigetkerülés az Örsi csónakkal. Részt vettem a hollandiai Jamboreen. Az 1956-os forradalom alatt hagytam el Budapestet; Dádéval megbeszéltük, hogyan lépjük át a határt. A forradalom eseményei miatt azonban nem tudtam átmenni a Budakeszi Szanatóriumba, igy a részleteket nem tudtuk összeegyeztetni. Dádé néhány nappal előbb lépte át a határt, mint afeleségem ésén. A megbeszélés hiánya miatt Svájcba, én Argentinába folytattam az utat. Dádé nem tudta megszeretni Svájcot; azt mondta, más ott turistának lenni, mint dolgozó bevándorlónak. 

Hosszabb levelezés után Dádé is ide költözött Buenos Airesba, ahol állandóan együtt voltunk élete utolsó szakaszában. Letelepedésem után eleinte zongoristaként dolgoztam, majd szövetgyártásra álltam át, mig most egy nagy bőrgyár vegyianyag ellátását intézem. Feleségem, Judit kozmetikus, itt született Dany fiam, aki mint hajógépész többször végigjárta az egész világot, és most egy japán hajózási vállalatnál dolgozik. Szerencsére fiam megismerhette itt csérkészmúltam egyik legnagyobb bálványát, Szalmássy Aladárt, és úgyanúgy felnézett rá, mint én kisfiú koromban; Aladárt még halála előtt meglátogattam Spanyolországban.

A cserkészélet megszerettette velem a természetet, ezért elhatároztam, hogy bejárom Latin-Amerikát Mexikótó1 a Tűzföldig. Nincs más világrész ennyi természeti szépséggel és látnivalóval; a terület nagysága miatt még sok hiányom van, de azt hiszem, kevesen ismerik ezt a földrészt ilyen alaposan. útleirásaim meghaladják az ÖSVÉNY kereteit, de néhány epizódot megemlitek ebben a részünkre oly fontos kiadványban. 

Jancsi

1992