Az elmúlt két évben (2011-12), nyolc Toldi cserkésztestvérünket fogadta be csapatunk Égi Tábora. Az, átigazoltak szomorú névsora: Berend Pistuka, Demeter (Dugó) Bandi, Friedlich Pista, Hegedűs (Hegi) Tomi, Kalocsai (Kacsa) Gabi, Molnár (Mopis) Pista, Szabó Miki és Ungár Zoli. A bucsúztató megemlékezések, különböző okoknál fogva késve, vagy pedig esetenként hiányos életrajzi adatokon alapulva lettek összeállitva. Ungár Zoli már évek óta elszigetelődött, rossz egészségi állapotban intézményes kezelés alatt élt. Érdeklődésünkre, Bécsben élő felesége részletezte Zoli szomorú utolsó tiz éves hanyatlását. Kacsa már hosszú ideje távoltartotta magát közösségünktől és csak az internet gyászjelentése jelezte távozását. Ezen felül, mivel különböző korosztályú és csapattagsági kapcsolatok lévén a hireket és egyénenkénti háttereket nem volt könnyű harmonizálni. Igy van az, hogy például Szabó Mikiről (pillanatnyilag) majdnem semmit nem tudunk közzétenni. Mopis életrajzáról sok adatunk van, de Toldi vonatkozású történelméről a részletek minimálisak.

Akela, 2012 Január 12.-én átigazolt az Égi Táborba

Bandi 1921-ben született. A Bársony Gyuszi és Seres Imre által vezetett Pósa falkában nyolc éves korában kezdte meg hosszú és sikeres cserkészéletét.

Részt vett az 1933-a Szob-Dolinkai nyári táborban valamint az 1933-as Gödöllői Jamboreen is. 1934-ben avatták cserkésszé, már akkor Dádé bá volt a csapatparncsnok és Ivor bá a rajparancsnoka. Örsvezetői Klein Robi, Székely Andris és Bródy Péter voltak.

Bächer Péter, és Gisszinger Gabi, a Sirályok örsvezetői és Sipos Miki rajparancsnoksága alatt lett vizi cserkész.

1939-ben Ivor bá kivánságára átvette az akkori kis-létszámú Táltos Falka vezetését. Igy lett belőle elöször Akela. Szász Ottó volt a faka segédvezetője és Baróth Tomi, Bodor Gyuri, Hajós Bandi, Ripper Tomi, Sárdi Bandi, Seregi Gyuszi és Vincze Gabi voltak az első Táltos falkászok. Nem sokkal későbben csatlakoztak újabbak, Dach Gyuri,Flegman Andris, Gabos Gabi, Kulka Jancsi és Relle Peti is. A falka továbbra is növekedett rendszeres, élvezetes programok tehat rendszeres vasárnapos kirándulások és szerdánkénti ülések eredményeként. A Magyar Cserkészszövetség 1940 December 20.-i cserkészelllenes szégyenletes határozata után további cserkész és farkaskölyök élet a Magyar Eszerantó Szövetség védnöksége alatt folytatódott.-

Bandit 21 éves korában behivták katonai szolgálatra. Egyidejüleg, vezető hiányában, a rendszeres farkaskölyök foglalkoztatás megállt egészen 1945 őszéig. 1944 novemberében a nyugatra való hurcolását elkerülendő, Bandi megszökött és Pesten bujkált az ostrom utánig Közben egy szükségkórházban ápolóként dolgozott.. 1945 őszén Bandi megszervezte az újjászületett Táltos falkát Stein (Csil a Kánya) Gyuri, Sárdi Bandi és Sergi Gyuszi közreműködésével.

Ekkor lett belőlem is a Táltos Falka nagyreményű tagja. Érdemleges itt emliteni, hogy Stein Gyuri röviddel később hősi halált halt Izraelben.

Szász Ottó nem élte túl a háborút és az üldöztetéseket. Sárdi Bandi és Seregi Gyuszi két volt farkaskölyök segédvezetői közreműködésével és Seres Imre irányitásával a falka szép létszámmal erőteljesen életrekelt. Szer-dánként újra megindultak a falka gyűlések, immár a Tátra utca 11-es Phoenix ház légópincéjében, amely a csapat háború utáni otthona volt. Rendszeres vasárnapi kirándulásokat vezényelt Bandi. Rossz idő esetén, matiné előadásokkal szórakoztatta a falkászokat. Három nyári nagytábort is szeveztek Banidiék: 1946-ban Balatoszemesen, 1947-ben Parádon és 1948-ban Balatonföldváron.

1948-ban a kommunista rezsim felszámolta a cserkészetet. Bandi, a Gerő Miki, Grünfeld Gyuri és Sipos Lali Sirályokkal továbbra is vasárnaponként jártak evezni és szerdánként ultizni. Miki elment Ausztráliába, Cajgli pedig Amerikába, igy csak Bandi és Lali maradtak a Sirályokból.

Bandi egészen 1982-ig A Beruházási Bankban volt sikeres alkalmaztatásban. Nyugdijba vonulása után tovább dolozott mint birósági könyvszakértő, valamint pénzügyi-számviteli tanácsadó.

Zsófi feleségével 67 évig voltak boldog házasok, Van egy közgazdász fiuk és két unokájuk.

Baan Tibi (Aprócsepp) ,,Akela! Mi Megtesszük Ami Tőlünk Tellik’’...

„Bízom Benned!" (Akela)

Relle Peti bucsúztatója Akela temetésén

Sokan köszönhetünk Bandinak sokat. Ezért nem csoda, hogy amikor a régi cserkésztársak között tavaly híre ment, hogy Bandi beteg és annak is, hogy 90 születésnapja közeledik, sok jókívánságot hozott neki a posta, még Ausztráliából is.

Azok a kis fiúk, akiket felvettek a Toldi cserkészcsapatba voltunk, először mindig farkaskölykök lettek. Ezek vezetője hosszú éveken át Demeter Bandi volt, a helyettese Szász Otto. Bandi 20-21 éves lehetett, Ottó még fiatalabb. Ők viselték az igen súlyos felelősségét mindannak, ami azzal jár, hogy kis fiúkat kirándulni vigyenek, vigyázzanak rájuk, cserkésznek neveljenek, és megtanítsanak mindarra, ami az élet alapjaihoz tartozik. Pontosságra, fegyelemre, becsületre, az adott szó szentségére. Nekik köszönhettük, hogy rajongtunk farkaskölykök lenni, boldogok voltunk, ha lemehettünk az cserkészotthonba játszani, tanulni.

Ottó nem érte meg a felszabadulást, elpusztult, pontosabban elpusztították. Ki tudja, hogy hol vannak a porai. Szóljon ezért Bandi mai búcsúztatója az ő emlékére is.

Hála a sorsnak Bandi megmaradt. Azután örömünkre Bandi mellett kirándulni jött velünk egy nagyon csinos, kedves fiatal lány is, Bandi ifjú felesége Zsófi. Tudjuk, hogy hogyan tartottak ki egymás mellett 67 nehéz éven át.

Bandi betegágyában azt mondta nekem: „sok ez a 90 év". Valóban; nem ment, nem mehetett tovább.

Egyik hajdani cserkésztársunk nagyon szépen fogalmazott és mindannyiunk gondolait öntötte szavakba, amikor azt írta: „régmúlt gyermekkorunk felejthetetlen hőse volt."

Megőrizzük Bandi emlékét, amíg mi még élünk.

Relle Peti, 2012 január 18

Seregi Gyuszi irja megemlékezésül

Akela elment a boldog vadászmezőkre 2012 január 12.-én. Nyolc hónapi sznvedés után, 90 évesen meghalt Demeter Bandi. Családja megtett érte, ami Magyarországon lehetséges volt. Amikor lábadozni kezdett, elesett... Ez volt a Vég!!1939-től 1948 -ig volt a Falka vezetője. Ezt csak a munkaszolgálat szakitotta meg. Két évig, 1939-41 között voltam a keze alatt Farkaskölyök.Majd 1945 őszétől, az általa újjá szervezett Falkában, Sárdi Bandival ségédvezető. Három tábort vezettünk együttÉ
-1946-ban Balatonszemesen
-1947-ben Parádon
1948-ban Balatonföldváron.

Mind a három esetben romos házakban laktunk. 1948-ban a Balatonföldváron levő sátortábort elmosta a viz és a csapat beköltözött a "házba", (romos). 1948 Őszén a Cserkészszövetség beolvadt az Úttörő Szövetségbe A Toldi csapat megszünt! Bandival azóta is tartottuk a barátságot.

Sokat köszönhetek Neki!

Seregi Gyuszi, 2012 Február 28,

Friedlich Pista, 2012 Február 16.-án átigazolt az Égi Táborba.

Pista 1940-ben a Farkas örsben kezdte cserkész életét. Örsvezetője Leicht Feri, örsi tagjai Dán Laci, Kemény Péter, Mellinger Andris, Einczig Tomi, Messer Pali, Erős Péter és Gonda Gyuri voltak.

Résztvett a Szob-Dolinkai nyári nagytáborban*, amely mindössze néhány hónappal előzte meg a a Magyar Cserkészszövetség gyalázatos közgyűlési hatázatát: a negyedik cserkésztörvény eldobásával kizárták a zsidó vallású magyar cserkészeket a szövetségből. A Szövetség ezáltal elvevesztette cserkészmozgalmi legitimátusát. A Toldi Miklós cserkészcsapat, mint tudjuk, továbbra is folytatta tevékenységét szigorúan követve a Baden-Powelli cserkészeszméket

Igy, Pista is szerencsésen, most már a Magyar Eszperantó Szövetség keretén belül, tovább folytathatta cserkészéletét. Igy irt 1996-os cikkében: ‘‘otthoni neveltetésem mellett cserkészéletem nagyon sokban hozzájárult ahhoz, hogy az elsajátitott gondolkodásmód által átvészeltem a háborús megpró-báltatásokat.

1928-ban szüle-tett, a Berzsenyi Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Eidgenössische Technische Hochschule (Zürich), és a lausannei politechnikumban kezdte. 1948-ban Kanadába került és a University of Toronto elektromérnöki szakán diplomázott. Eleinte rövidhullámú és radar vonatkozású rendszereket tervezett.

*Lajos bácsi szines filmje 1940-ből látható az interneten. Persze Pista fia a sztár, de mások is, igy Ivor bá, Konta Sanyi, Einczig Tomi, és szülők is meg lettek örökitve:

http://www.youtube.com/watch?v=TNwJP-1WKgg

Betársult a családi épületfa nagyke-reskedésbe és huszonöt évvel később beinditotta mérnöki konzultáns cégét.

Tevékenysége nemzetközileg is kiterjedt délkelet Ázsiára,, a csendes óceáni térségre, valamint európai országokra is.

Dolgozott szállodákkal, bányaiparban, olajfinomitókkal és bevásárló központokkal. Pista élvezte elektromérnöki tervező munkáját, de szeretett úszni, vizisielni,fényképezni, sportrepülőzni, és számitógépezni is.

Ahogy irta Ösvényben megjelent cikkében: ‘‘A kanadai életetet megszerettem és mély hálát érzek ezen ország iránt...’’

Györgyi feleségének, lányainak és unokáinak, mindannyiunk nevében, őszinte részvétünket tolmácsoljuk ezúttal is.

Baan Tibi

 

A Farkas örs, 1940... Friedlich Pista, Dán Laci, Kemény Péter, Leicht Feri, Mellinger Andris, Einczig Tomi, Messer Pali és hátul Erős Péter. Túloldalon: Pista és Kóródy Gabi...

Dán Laci emlékezik

Friedlich Pista, az én egyik legrégibb barátom volt. Mi találkoztunk 1939-ben amikor én beléptem a Toldi cserkészcsapatba és Pista az én örsitársam lett. Ő volt a legfiatalabb a Prairie Farkas örsben, aminek avezetője a nem régiben elhúnyt Leicht - Lackó - Feri volt. Aki ismerte Ferit, az tudja, hogy ő egy igen ‘‘hajtó’’ és állandóan nyomó vezető volt, ami valóban sikeresen bevált később, a jövőben, mivel valamennyi örstársam jól megkeményedett és ‘‘strammá’’ váltak az idők folyamán.Szegény Pista volt a legfiatalabb az örsbe és Őneki állandóan lépést kellett tartani az idősebb és jobban megedzett örs társakkal. Ezt én azért emlitem, mert amikor mi meneteltünk fel a hegyre, Pista gyakran a sor végén masirozott, néha kicsit lihegve, de Ő kitartott és megállta a helyét. Ő is megkeményedett az idők folyamán.

Az első táborunk Szob-Dolinkán volt 1940-ben, amiko mi még nem éreztük a gyűlölő náci hordák fenyegetéseit és mi vidáman, énekelve masiroztunk a téborban és valóban kellemes életet éltünk, Pistával beleértve.

Én jól emlékszem, hogy az egyik hét végén Lajos bácsi és Pista öccse, az állandóan ugrándozó Tomi, meglátogattak bennünket a táborban. Ez nagy esemény volt, mivel Lajos bácsi magával hozott egy ‘‘mozi gépet’’ és egy csomó felvételt vett a tábor helységéről, na meg a cserkészekrő, a mi örsünket is beleértve. Pista nagyon büszke volt, hogy a papája meglátogatott minket, mivel senki más szülő nem jött el a téborba.

A cserkész pajtási események 1940 és 1944 között a szokásos módon folytak le. Mi rendszeresen összejöttünk a Vajkai utcai cserkész-otthonban ahol Pista részt vett a találkozókon. Mi szokás szerint minden hét végén - tavasszal, nyáron és ősszel - kirándultunk a Pest közeli hegyekben, avagy csónakáztunk és eveztünk a Dunán Esztergomig, ahol meg fordultunk és a dunai áramlattal evezéssel haza docogtunk. Pista rendszeresen rést vett valamennyi kiruccanásainkon és én - valamint a többiek - jólmegfértünk egymással. Pistának kellemes atermészete és Ő könnyen bele illeszkedett valamennyi aktivitásunkba, nem okozott zűrt. Pista valóban egy szimpatikus örsi tag volt és mi kedveltük Őt.A háború alatt, 1944 tavasz óta nekem mesza-kadt a kapcsolatom Pitával és nem tudtam követni az Ő életsorát. Váratlanul találkoztunk

Torontoban 1949 körül, amikor én Sharai Shomayin Templomot meglátogattam a St Clair Avenuen, ahol Pista megjelent egy zöld lengő kabátot viselve a papájával együtt. Lajos bácsi egy igen vallásos ember volt és Ő rendszeresen eljárt a templomba és bizonyára Pista Őt gyakran követte.Később is fent tartottuk a kapcsolatot, amikor mind ketten a torontoi egyetemre jártunk. Pista az elektromérnöki szakon tanult, én meg gyógy-szerészetet és persz többször is találkoztunk az egyetem területén.

Később Pista sokat működött eggyütt közeli barátjával Munk Péterrel, aki jó hasznát találta Pista alapos tudásának a léghűtő gépekről - air conditioning - amikor több hotelt és shopping centereket épitett.A mi kapcsolatunk folytatódott, gyakori összejövetelünk folytaán. Rendszerint Pista látogatott meg bennünket a mi otthonunkban. Utoljára, lehetett egy éve, amikor Svájcban élő Pless Jancsi a feleségével és a többi torontöi Toldiakkal meglátogattak bennünket vacsorára.

Igen sajnáljuk, hogy Pista eltávozott 83-ik évében. Szülei 100 évnél is tovább éltek és Pistának reménye volt, hogy Ő is sokáig fog élni. De ahogy a közmondás szól: ‘‘ember tervez, Isten végez’’. Sajnáljuk Georginát, Pista feleségét aki most egyedül maradt és kifjeztük őszinte részvétünket.

Ahogy mi öregszünk, mindnyájunknak a következő nap életben maradása egy ajándék és reméljök, hogy mi még sokáig meg fojuk kapni a jó Istentől az ilyen napi ajándékokat.

Leslie Dan (Dán Laci),

2012 Április 9, Toronto

Vág Jancsi igy emlékezik:

Majd Legközelebb.

Ülök a Maxim deliben. Szemben velem Friedlich Pista. Duma partira gyültünk össze. Megbeszéljük a világ dolgait, hogyan tudnánk problémákat megoldani, ha az ránk lenne bizva... No, meg magunkról, a családról és közben vidáman csámcsogjuk a lunchot. Elsütünk néhány viccet is. Jól kibeszéljük magunkat. Megértjük egymást félszvakból is, bár én nem vagyok 28-as ‘‘csak’’ 32-es. Fizetésre kerül a sor, Pista elkapja a cehet tartalmazó cetlit. Ezt én fizetem! Te majd a legközelebbit... Mig visszajön a pincér a hitelkártyával meg jegyzi: ‘‘nem érzem jól magam. Megyek orvosi kivizsgálásra. Remélem semmii különös problémát nem nem találnak’’.

Ha egyszer rám kerül a sor, meg hagyom, tegyenek vagy 40 dollárt a zsebembe, soha nem lehessen tudni... Majd legközelebb.

Vág Jancsi,

2012, Április 9, Toronto


Berend Pistuka, 2011 November 13.-án átigazolt az Égi Táborba.

A három Berend, Gyuri, János és Pista, a Táltos falkában, később pedig mint cserkészek és vizicserkészek együtt vettek részt a harmincas évek Toldi Miklós cserkészcsapat életében. Pistuka, a legidősebb és János annakidején a Weiser Frédi által vezetett Darú örs tagjai voltak, Klein István, Lakos Gyuri, Mérő Félix, Sivó Zoltán és Szirmai Tomi társaságában.. János a Deák Iván által vezetett Héja örsben, Harmat Lali, Heller Tomi, Rosenberg Bandi, Stern Pista, Sas Bandi és Steckauer (Steki) közreműködésével vett részt.

Pistuka 1922 Szeptember 23.-án látott világott Budapesten, Lili és Oszkár legidősebb fiúgyermekeként.1939 júniusában, tizenhat éves korában, két hónappal a háború kitörése előtt Belgiumba utazott mint tanuló.

Röviddel ezután, 1940 Május 14.-én menekülésre kényszeritette a németek „Fall Gelb"-nek jelzett inváziója a Benelux államokba. Néhány héttel később dél Franciaországban, Toulouseban kötött ki. Ott egy francia család fogadta be nagy szeretettel olyannyira, hogy ahogy irja az ÖSVÉNY 1991-es számában: ‘‘a ‘francia mamám ‘ nagyobb befolyással volt végül rám mint a magyar- de mindkettőt imádtam’’...

Hamis iratokkal mint, Monsieur Guy de Saint Stèban, juthatott élelmiszerjegyekhez, valamint hivatalos munkavállalási engedélyhez is.

Tanulmányait ideiglenesen abbahagyta és 1942-ben csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz. Aktivan részt vett az ellenállásban egészen Franciaország felszabadulásáig 1944-ben. A háború végefelé az új kormány a korábbi mozgositási törvényeket továbbra is kötelezőnek nyilvánitotta. Az ellenállók nagy része, ha nem is túl simán, de beleolvadt a francia hadseregbe. Pistuka a hadsereg tisztiiskolájába került. A leszerelés után Párizsban tovább folytatta tanulmányait.

Idézem az ÖSVÉNY-ből: ‘‘A háborús évek a legszebbek és a legszomorúbbak voltak életemben; egy fiatalember, akinek nincs felelősége, mint asszony, gyermek vagy család, a veszélyt inkább izgalmas heccnek veszi. Sok élményem volt és még ma is ezekre az évekre emlékszem a legjobban’’.

1946-ban francia útlevéllel Prágán keresztül tért vissza Budapestre. Érdekes módon, mikor Pestre érkezett csodák csodájára , a háború előtti telefonszámon elérte szüleit. Apja először nem ismerte meg a hangját... Egyidejüleg János öccse akit tizenhároméves kora óta nem látott szintén hazaérkezett, most már mint huszonegyéves felnőtt legény.

1950-ben Pistuka Franciaországból, János Ausztráliából és a szülők Magyarországról Kanadába költöztek. Montreálban egy fanagykereskedési cégben, Jani 1980-ban bekövetkezett

haláláig társak voltak, 1986-ban Pistuka nyugalomba vonult .Carla lánya Ottavában, Michael nevű fia Montreálban él. Peggy és Pistuka öt unokája, legjobb tudomásom szerint szintén Kanadában élnek. Peggy feleségével nagyon élvezték utazási lehetőségeiket és beutazták a világ legkülonbözőbb országait és érdekességeit. Az elmúlt huszonhat évben a télen Floridában éltek.

Évtizedekkel ezelőtt, életveszélyes agyvérzésből épült fel. Beszélgettünk, annakidején és Pista úgy nyilatkozott, hogy habár az orvosok nem ajánlják hogy továbbra is vitorlázzon és utazgasson, Ő nem fog visszahózodni és továbbra is folytatja eddigi aktiv életmódját. Úgy is tette és igaza volt. ségeit. Az elmúlt huszonhat évben a teleket Floridában töltötték.

Peggy és Pistuka 2004. Savannah, Georgia.

Pista a karácsonyi szünetben mégegyszer hazalátogatott, röviddel mielőtt a németek megtámadták Belgiumot. Január 2.-án öregcserkészi fogadalmat tett le és cserkészigazolványát 1940-re érvényesitette.

Itt látható Magyar királyi Útlevele, Berend Istvánként kitöltve. Alant, Belgiumból való kalandos szökése után, már mint Monsieur Guy de Saint-Stebàn szerepel az 1941 Január 12.-én kiállitott, hivatalos Franciaországi Munkavállalási engedélyén.

Forces Françaises de l’Intérieur (F.F.I.) Coloniaux Groupement 653, Pista karszalagja az ellenáási mozgalomból. A szövegből itélve, esetleg egy gyarmati tengerészeti kötelékből? 

Hegedüs Tamás (Hegi) 1928-2012

A probléma az, hogy amikor emlékeimet rendezni próbálom kronológikus sorrendben, az valahogy nem sikerül. Pedig mindenre emlékszem, de csak darabokban és nem is vagyok biztos abban, hogy ez minden amit még egy órával ezelőtt le akartam irni.

Hegi emlékezetem minden részében benne van. Annak ellenére, hogy életünk legnagyobb részét nem tőltőttük együtt, sőt egymástól nagy távolságban éltünk és 1948 vége óta csak időnként láttuk egymást, és mindég csak egy nagyon rövid ideig, azonban levelezésben és telefon útján soha nem szakadt meg a kapcsolat. Tehát mondhatom-e azt, hogy Hegi a legjobb barátom volt? Nem tudom, hogy ez a kapcsolat megfelel-e a „legjobb barát" meghatározásának, azonban én őt mindég annak tartottam. Miért? Csak azért mert úgy éreztem...

Hegire úgy emlékszem, hogy mindég amióta emlékszem bennem van a képe. Pedig nem is tudom, hogy ez igaz-e? Nem tudom, hogy együtt jártunk-e a Sziget utcai elemi iskolába, de valószinüleg igen. A Berzsenyi Gimnáziumban együtt jártunk az első osztálytól? a végéig, a vége biztos, az eleje valószínű. A Toldi csapatban, a Héja Őrsben mindég együtt voltunk, habár cserkészkedésünket nem láttuk egyforma szinben. Hegi részére a Toldi valószínüleg csak kellemes időtöltés volt, én pedig inkább Baden Powell konzervativ szemüvegén keresztül láttam. Ez a különböző nézet azonban soha nem zavarta barátságunkat, mindketten és a legtöbb Héja partizán cserkészkedést folytattunk, B-tipusu kiránsulások, stb., a vezetőség komoly problémát látott bennünk és lázadóknak tartottak bennünket..

1948 Március 19-én Vasárnap délelőtt együtt néztük egy domb tetejéről a Pest felé vonuló német csapatokat. A megszállás, ostrom és a felszabadulás ideje alatt megerősödött a kapcsolat közöttünk, hiszen mindannyiunknak kellett az a támaszpont amire azokban a rettenetes időkben szükségünk volt. Hegi volt az egyetlen Héja aki tudta teveimet amikor 1948 Decemberében illegálisan elhagytam Magyarországot. Az 1956-os forradalom után Bécsben találkoztunk ahová Izraelből utaztam. Azután 1959 Szeptemberében Frankfurtban látogattuk meg őket útban a Norwyjk felé ahol az első igazi háború utáni nemzetközi Toldi találkozó lett megtartva. Erre az európai körutra Hegiék kölcsönadták nekünk a kocsijukat, ami annak idején egy család vagyonának

Budapest, 2010. Érdi, Hegedűs Éva, Bosnyák Tomi, Hegedűs Tomi, Zmira, Dini

Kalocsai Gabor, Kacsa (dr. Gabor Kaley), passed away on December 15,2011.

Tibi, és többiek!

Talán tudjátok, minden esetre megírom: Szabó Miklós meghalt. Holnap lesz a temetése. El akarok menni, nem volt valami közismert, bizonyára kevesen lesznek ott. Így Seregi Gyuszival megbeszéltük, hogy együtt megyünk. A többiek szándékáról nem tudok.

Lejárt a szerdákra, amikor az egészsége engedte. Azzal ugyanis sokat bajlódott már régen. Van felesége és egy fia.

Velem egy generációba tartozott, így Kórody Gabi is bizonyára emlékszik rá. Zrinyi raj, de - azt hiszem – Mókus őrs. Ahogy mondják: Béke poraira.

Tomi