Faludi Dénes has researched and revived the amazing story of Captain Ocskay.

Dénes writes: 

This documentary was produced by Vox Nova Production, producer dr. Tamás Kollarik, it is based on my research started in 1995 with Professor Braham's support. It culminated in two issues of a monograph that I published in the USA. Various public and media acknowledgements of Captain Ocskay's heroic rescue action followed, with the Jerusalem Yad Vashem authority finally awarding Ocskay the award of "the Righteous Among the Nations."

The DVD too was produced by Vax Nova.

Filmszemlén az elfelejtett hÅ‘s 2008. január 17.

Fonyó Gergely Ocskay László századosról, az elfeledett második világháborúbeli zsidómentÅ‘rÅ‘l szóló dokumentumfilmjét január 23-án, szerdán mutatják be a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban - tájékoztatott az alkotás producere.

Ocskay a Múlt-korban   Az "Ocskay László százados, az elfelejtett hÅ‘s" című film egy katonatiszt szinte teljesen feledésbe merült hÅ‘stettét mutatja be - írta az alkotást forgatókönyvíróként is jegyzÅ‘ Kollarik Tamás. Közleményében felidézte, hogy a Magyar Hadsereg századosa a történelem egyik legbátrabb és legkülönösebb embermentési akcióját hajtotta végre: humanitárius tettével Budapesten 2500 üldözött férfit, nÅ‘t és gyermeket mentett meg a második világháború legvészesebb idÅ‘szakában, az 1944-45-ös években. Ocskay László a budapesti Abonyi utcai Zsidógimnázium (ma ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola) épületében az úgynevezett "RuhagyűjtÅ‘ Munkásszázad" vezetÅ‘jeként munkaszolgálatosoknak és családjuknak nyújtott védelmet a német és nyilaskeresztes fenyegetésekkel szemben. "Hihetetlen módon az Abonyi utcát a nyilas fenyegetésektÅ‘l Ocskay konspirációjának köszönhetÅ‘en a fegyveres SS védte meg" - mutatott rá Kollarik Tamás. A megmentettek között volt többek között Goda Gábor Kossuth-díjas író, Kadosa Pál zeneszerzÅ‘, Kabos Ede kardvívó világbajnok, valamint Kellér DezsÅ‘ és Ráday Imre színművészek is. A háború után azonban nemesi származása és német kapcsolatai miatt üldöztetés várt Ocskay Lászlóra, aki végül Amerikába emigrált, és ott is halt meg 1966-ban. Személye feledésbe merült egészen az 1990-es évek elejéig, amikor az általa megmentett Dan Danieli megkereste sorstársait, és elérte, hogy a nyilvánosság is tudomást szerezzen Ocskay László tettérÅ‘l. A százados ennek eredményeképpen megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem intézettÅ‘l a Világ Igaza elismerést, Magyarországon és az Egyesült Államokban pedig posztumusz kitüntetést kapott. Budapesten két helyen állítottak neki emléktáblát. "A film úttörÅ‘ vállalkozás és valódi unikális munka. A majdnem teljesen feledésbe merült Ocskay hÅ‘stette egyedülálló, mindenki számára példaértékű" - vélekedett Kollarik Tamás, aki a forgatókönyvet Ocskay Rudolffal - Ocskay László unokatestvérének fiával - együtt írta. Az alkotás operatÅ‘re Gyulai Bence Márton és Kiss Sándor, a zene pedig Rakonczay Viktor munkája. A producer felidézte azt is, hogy a filmet nagy sikerrel mutatták be január 9-én Brüsszelben, az Európai Parlamentben. Emlékeztetett arra, hogy az alkotás a 39. Magyar Filmszemle versenyprogramjában is szerepel. Dokumentumfilm készült a zsidómentÅ‘ Ocskay Lászlóról 2007. szeptember 10. Az elfeledett hÅ‘s címmel forgattak dokumentumfilmet Ocskay Lászlóról, aki a II. világháborúban a nácik kijátszásával több mint kétezer zsidó gyereket és nÅ‘t mentett meg a deportálástól - mondta el Fonyó Gergely rendezÅ‘. Készül a kínai Schindler listája Feltárják Szálasi bunkerét Ocskay László katonatisztként a budapesti Abonyi utcai zsidó gimnáziumban, (ma az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziuma) egy ál-varrodát létesített a német egyenruhák javítására, ezzel sikerült rávennie a németeket, hogy Å‘rizzék az épületet a nyilasok betöréseitÅ‘l. A megmentettek között volt Ráday Imre színész, Kabos Endre kardvívó világbajnok, Goda Gábor író és Kellér DezsÅ‘ humorista is. A filmben a ma még élÅ‘ nyolc túlélÅ‘ is megszólal, akik a háború idején tizenéves gyerekek voltak. Egy részük Magyarországon él, de vannak Izraelben, Angliában és Amerikában élÅ‘k is. A rendezÅ‘ elmondta: a történet megfilmesítésének ötletével Kollarik Tamás producer kereste meg. A stáb forgatott Izraelben, többek között a Jad Vashem intézetben is. A dokumentumfilmet televízióban biztosan bemutatják, és szó van a moziforgalmazásról is: valószínűleg a jövÅ‘ év januárjától lesz majd látható az alkotás. Fonyó Gergely felidézte: a magyar történelem sajátos fintora folytán a kommunista diktatúra Ocskay Lászlót nemesi származása és német kapcsolatai miatt üldözte. A férfi végül Amerikába emigrált, ahol 1966-ban halt meg. Személye egészen az 1990-es évek elejéig feledésbe merült, akkor az általa megmentett Dan Danieli kereste meg sorstársait. Elérte, hogy tudomást szerezzenek Ocskay László tettérÅ‘l, aki ennek eredményeképpen megkapta a jeruzsálemi Jad Vashem intézettÅ‘l a Világ Igaza elismerést, Magyarországon és az Egyesült Államokban posztumusz kitüntetést kapott. Budapesten két helyen állítottak neki emléktáblát. Fonyó Gergely nevéhez rendezÅ‘ként, producerként vagy forgatókönyvíróként olyan alkotások fűzÅ‘dnek, mint a Látogatás (1999), a  Kelj fel Jancsi (2000), a Cseh Tamás film (2001), a Tea, a Szeret, nem szeret és a Na végre itt a nyár! című 2002-es tévéfilmek, a Tibor vagyok, de hódítani akarok! (2005) és az IdegölÅ‘ (2006). (Múlt-kor/MTI)